2015. július 23., csütörtök

Ultron-kora

Megnéztem. Sima 2D-ben, magyar szinkronnal. Nekem tetszett. Annak ellenére, hoyg alapvetően egy rossz filmet vártam. Ja, hogy miről beszélek? Ez a Disney (Marvel) Bosszúállók: Ultron kora
A film jó volt, annak ellenére, hogy egyértelműen összekötő film az összes Marveles filmnek, ami ebben a Bosszúállók témakörben mozog, vagyis: Amerika kapitány, Hulk, Iron Man, Thor, Galaxis örzői, Hangya és részben az X-men is. Gergőnek van is egy kritikája ITT. Ezzel kb egyet is értek. KB. Úgyhogy nem ismételném.
Viszont: én rosszabb filmet vártam, és jót kaptam, úgyhogy nem csoszogtam hazafelé csalódottan. Egyrészt, mert nem csoszogok, másrészt, mert várakozáson felül teljesített a film.
Nekem az egész filmből egy dolog hiányzott, de nagyon: a FIZIKA!
Spoiler ALERT!
Csak, hogy egy példát hozzak: Ugye van az a város, amit ez a repülő ócskavas felemel, mert hú, de jó lesz kiirtani a földlakókat. Mindenki futkorász benne ide-oda, főleg épületekből ki, és amikor már a FELHŐK FÖLÖTT vannak, akkor kezdegetik az embereket repülőkbe rakni, hogy majd az úgy jó lesz. Közben Özvegyné meg a banya szaladgálnak kiskabátban nagy dekoltázzsal, nem beszélve a fiúkról, akiken csak mackófelső van, mert az úgy menő. De kérdem én: az írói-rendezői gárdából még soha senki nem ült repülőn? Az oké, hogy ritkul a levegő, és ez elhangzik egy fél mondatban, de ennek nulla jelét látjuk, mert ugye ritka levegőben nem úgy rohangászok meg kiabálok, mint sűrűben, de itt még a nyolcéves kisfiú is úgy bírta a strapát, mint egy harcedzett Himalája-kommandós. Jó, mondjuk elhiszem, hogy ennyire bírja a ritka levegőt (ahova már oxigén palack kéne, mert a felhők fölött nem árt...) de mondjuk azt mondom, hogy végül is palack nélkül is megmászták már az Everestet. Na, de a levegő nem csak ritkul, hanem HÜL is. De veszettül. A minimum, hogy befagy a szélvédő a repülőn, meg a dekoltázsa Scarletnek. A nyomáskülönbségről, ami minden jó repülős katasztrófa film alapja, meg nem is beszélve. A felhők fölött tundrabiugyiban szaladgálunk, nem pucér mellkassal, miközben hajunkba kap a szellő (mert a haj az nem lebegne ekkora magasságban, hanem minimum deresedne). Általános iskola 6. osztály, amikor ezt tanítják mind fizikából, mind földrajzból. Quick Silver természetesen nem ismeri a súrlódás fogalmát (egyébként az X-menben sem ismerte). Ekkora sebességnél már a levegő (!!!) súrlódásával is foglalkozni kéne, nemhogy a talajéval. Spoiler vége!

Szóval a fizika halálát leszámítva jó a film, várakozáson felüli.

Még egy szpojler:
A teszerakt egy kő... na milyen kő.. igen abból az öt kőből van, tehát a kék anyag, amin mindenki pörög egy kő energiája... egy kő... az ÖT kőből egy... amiről mit tudunk? Hogy nincs senki, aki meg tudná fogni... mert meghala... legalábbis a Galaxis őrzőiben még így volt...



Maga kategóriájában (mert mindig a maga kategóriájában pontozom a filmeket, tehát lehet, hogy Harry Potter 6 pont, egy silány Pitch Perfect meg 4, mert nem ugyanabban a súlycsoportban indulnak) nekem 10/7. Nem rossz, körülményekhez képest egész jó.

2015. július 5., vasárnap

Don Jon

A kevésbé ismert filmek között lapul a Don Jon. Egy 2013 "dráma" (az imdb szerint, szerintem azért attól messze van), amit a színészként hírnevet szerzett Joseph Gordon-Levitt rendezett, és nem mellesleg a címszerepet is ő játssza. A film független film, és ahhoz képest nagy sikert aratott. (A független filmek általában alacsonyabb költségvetésből készülnek, szűkebb a célközönségük, így ritkán hajtanak nagy hasznot, vagy lesz belőlük blockbuster.)
A főhős egy kényszerbeteg, akit a barátai Don Jonnak hívnak, mivel minden héten új nőt szed fel a diszkóban. Don Jon egy vallásos, pornófüggő, takarítás- és tisztaságmániás, kigyúrt, harmincas férfi, aki belebotlik egy - állítása szerint 10/10-es nőbe (Scarlet Johanson) - és hosszabb távú kapcsolatba kezd vele. SPOILER is JÖN: a történet során megismerjük Don Jon családját, nem kicsit zűrös apját, fura anyját és antiszoc. húgát. A 10/10-essel a kapcsolat egyre érezhetőbben megfordul, hisz korábban mindent Don Jon irányított, az álomhölgy kezdi átformálni, ronda szóval idomítani főhősünket. Ezt a filmben egyetlen egyszer megszólaló húg mondja ki. Addig-addig még Don Jon szakít az álom nővel és új kapcsolatba kezd egy 10/5-ös 40-hez közelítő asszonykával. The End.
Ami szerintem jó a történetben: bemutatja, hogy milyen mértékű függőséget tud okozni a pornófüggőség. A történet során az összes együttlét után Don Jon megy és pornót néz az interneten, miután összefeküdt az aktuális nővel, legyen az 10/8 vagy 10/10, tök mindegy. Ezt persze a hölgyek zokon veszik, főleg Scarlet, aki előtt többször lebukik. Emellett Don Jon rutinból jár hetente gyónni, és minden nap fényesre nyalja a lakását, valamint lejár gyúrni az edzőterembe. Minden napja teljesen egyforma, szertartásosan éli a meglehetősen üres életét, és annak ellenére, hogy nem boldog tőle, nem hagyja abba semmiért se. Igazi kényszerbeteg.
SPOILER VÉGE
Mi zavart a filmben? Nem a katolikus egyház ábrázolása, mert egyrészt Jon nem keresztény, csak számára tartalom nélküli szokások rabja: a vallás, a szexualitás, a takarítás, a gyúrás mind csak azért van, hogy az ő lelke ne háborogjon, hogy rendet tegyen az egyébként rendszertelen életében. Természetesen a gyóntató papot is egy üres, nemtörődömnek mutatja be a film, hiszen mikor Jon szóvá teszi, hogy a penitencia miért nem változik, ha mások a bűnei, akkor lendületből vág rá valamit a pap, próbálván ezzel mutatni, hogy a Deákné vásznánál a gyóntató sem jobb. Lehet, Vannak kiégett, megfáradt papok az egyházban, simán el tudom ezt képzelni. De kívülállóknak mondom (és Joseph is az, mert egy hitehagyott zsidóról beszélünk), hogy a penitencia nem úgy működik, hogy van egy tarifa táblázat, hogy lopásért 3 miatyánk, bliccelésért 1, paráznaságért meg 5. És ha nem blicceltél és csak kicsit paráználkodtál, akkor meg csak 2,5. De természetesen Jon így gondolja, aztán persze erről is kiderül, hogy nem így van. Mindegy lényegtelen, nem ez a főszál a filmben, nem is ezt tartom rossznak.
Amit jónak tartok a filmben, hogy fölhívja a figyelmet egy problémára: még pedig a pornófüggőségre. Megmutatja annak veszélyeit, és kínál rá megoldást. Hát ez a megoldás az, ami engem nagyon zavar. Mert ez NEM megoldás. A pornófüggőség ugyanolyan komoly betegség, mint a drogfüggőség vagy az alkoholizmus. Ezt a film a végére hihetetlenül elbagatellizálja. Egy ilyen szinten függő férfi, mint Don Jon, NEM gyógyul meg egyik napról a másikra. Nem hagy fel a pornó nézéssel csak azért, mert talált egy lelki társat, akinek a szemébe néz, miközben együtt vannak. NEM. Ilyen nincsen! Miért? Mert ez egy BETEGSÉG, amiből segítség nélkül nem lehet kijönni. Pontosabban, aki egyszer függő lett, örökre az marad, de lehet a "tüneteket" enyhíteni. Hasonlóan az alkoholbetegekkel. Egy alkoholistának sem mondom azt, hogy helló, látom minden nap leiszod magadat az asztal alá, de nézd csak, ha csak napi 3 üveg sört iszol meg, akkor nem leszel többet alkoholista. És akkor onnantól ő csak napi 3 sört fog inni, és szivárvány meg tapsvihar, mert te megoldottad a nagy problémáját. Komoly terápiára (akár többre) járnak a függők, hogy legyőzzék a betegséget, és életük végéig szükségük van támogató környezetre ahhoz, hogy ne essenek vissza.  A pornófüggőség ugyan ez. És, hogy miért nem veszik komolyan ezt a betegséget? Egyrészt, mert sokan függők valamilyen mértékben, nagy százalékban férfiak, de mostanság terjed a dolog a nők között is. Függőséget csak úgy lehet gyógyítani, ha a betegnek van betegségtudata, de mitől is lenne betegségtudata, ha nem tudja, hogy ez egy betegség? Ugyanúgy, mint a facebook és más közösségi oldal nyújtotta függőség, úgy a pornófüggőség fogalma is gyerekcipőben jár: egyre több helyről hallani róla, de kevés klinikai vizsgálat van, kevés az ezzel foglalkozó pszichiáter és szakorvos. Másrészt a pornófüggőség hatása kívülről ritkán látszik: pl. a házasságon belüli erőszak forrásaként nagyon ritkán merül fel a pornó, gyakran más okokat keresnek a háttérben. A válások vagy szakítások során sem feltétlenül derül ki, hogy valamelyik, vagy mind a két fél pornófüggő, hisz senki sem szereti kiteregetni az efféle szennyest, inkább jogi megfogalmazásokat használnak: mint összeférhetetlenség, vagy a házasélet megromlása. Viszont a pornófüggőség komoly veszély, nem csak pszichikailag ássa alá az ember szexualitásról alkotott elképzelését, hanem fizikailag és mentálisan is tökre teheti a beteget. Nagyon jó példa erre Ted Bundy, a sorozatgyilkos. A kivégzése előtt James Dobson, egy amerikai pszichológus és családterapeuta készített vele egy interjút, ami bekerült néhány lapba és tanulmányba, de - sajnos - mára feledésbe merült. Ted Bundy egy WASP (white, anglo-saxon, protestant: fehér, angolszász, protestáns), jól szituált amerikai családból származó férfi volt. Jól iskolázott, szerető család vette körül. Ő maga is iskolázott volt, kiegyensúlyozott családdal, feleséggel, gyerekekkel és baráti körrel. Saját bevallása szerint a környezete semmit sem tehet arról, hogy olyan lett, amilyen. Ez a látszólag átlagos ember, száz nőt erőszakolt és ölt meg brutálisan mire elfogták. Később elismerte a bűncselekményét és halálra ítélték. A kivégzése előtt készült interjúban nyíltan beszélt pornófüggőségéről és annak kialakulásáról. A szennylapokról, amit a kukában találtak meg gyerekkorában, és az egyre növekvő és kiélhetetlen szexuális perverzióiról. Arról beszélt, hogyan tette tönkre a természetes szexualitását az egyre nagyobb pornófüggőség, egy olyan korban, amikor nem csak egy kattintásra volt a neten a pornó!  Ez a gyilkos saját maga figyelmezteti a társadalmat a pornófüggőség veszélyeire, hogy annyira eltorzíthatja az embert, hogy akár pszichopatává is teheti. Azt mondják: okos ember más kárán tanul.  Nem mondom, hogy aki megnéz egy filmet, az rögtön pszichopata sorozatgyilkos lesz, de nem söpörhetjük a szőnyeg alá ezt a betegséget azzal, hogy "mindenki" ezt csinálja, tehát ez a normális, mert nem az. És pláne nem szabad elhinni a film üzenetét: elég valakit megszeretned, és már nincs is többé betegséged. Hát ez egy marhaság.

A film egyébként színészi játéka nem rossz, a drámajellege megvan, van benne karakterfejlődés és végül is mondanivalója is van. Olyan problémát feszeget, amit korábban még nem sokan. A film nálam 6 pontos egy 10-es skálán, a végső mondanivalója miatt vonok le.
Végül pedig Gergő kritkája ITT.

2015. május 25., hétfő

Énekes, zenés filmek

Most megy a mozikban a Tökéletes hang 2. része, úgyhogy ennek apropóján jöjjenek a zenés-éneklős (romantikus) filmek. Mert ugye az egyértelmű, hogy az ilyen filmek MIND romantikus filmek valójában?
Amikről most szó lesz:

Igazi musical: Nyomorultak (Hugh Jackman, Russel Crowe, csak az ausztrálokat említve)

Egy jó film: Begin again (Magyarul Szerelmre hangszerelve, ami egy ÓTVAR fordítás. Hogy lehet így lefordítani azt, hogy Begin again??? Most komolyan! Mit szívtak ezek? Mi-mi-mi ez????)

A "B" kategória: Tökéletes hang 1. és 2.

És az alja: High School Musical (azt hiszem több része is van. Én csak az elsőt láttam, de az elég volt egy életre) és a Mamma Mia!

Menjünk sorban:

Nyomorultak
Erről Gergő már csinált kritikát, úgyhogy azt nem ismételném el. Annyit tennék hozzá, hogy számomra hihetetlenül becsülendő, ha egy színész megtanul rendesen énekelni, valamint egy rendező a hangbeli képességek miatt választ színészt egy éneklős filmhez, és nem népszerűség vagy fizetési igény alapján. Én szeretem a musicaleket, nem mindet, de vannak jók. (Nem, a Muzsika hangjai NEM az!) És ez kifejezetten jó és élvezhető. Lehet, hogy filmként nem állja meg a helyét, de könyörgöm: a színészek játszani és énekelni is tudnak, és hangjuk is van hozzá. (Igen, észrevettem, hogy HBC egy helyen kicsit hamis, de ez belefér, mert ez egy musical, ahol tényleg énekelnek!) Szerintem olyan 10/7-et megér. Legalábbis nekem. (Annyira azért nem innovatív, hogy többet adjak érte, de ez jónak számít.)

Begin again
Hogy miért szeretem ezt a filmet? Mert végre egy romantikus film, ami felborítja a zenés és nem zenés romantikus filmek által lebetonozott utat. Végre nem ugyanazt a xart nézzük már megint 128 milliomodikra. Sőt, valójában ez a film nem is romantikus. Hehehe. Most jól ide spoilereztem.

Szóval, a történet in medias res kezdődik. Innen indul a két retrospektív szál. A film felére a két szál összeér és lineáris lesz a történetvezetés. Úgy van összevágva a film eleje, hogy a lineáris történetbe vannak befűzve retrospektív részek, az egyik főhős életéből. Ez fenntartja a figyelmet, ami jó és nagyon kell, mert a történet eleje szokványos romantikus film. Van egy fiatal zeneszerző lány (Keira Knightley), akit megcsalt a belendülő karrierű barátja (Adam Levine). Van egy lecsúszott, idegbeteg producer (Mark Ruffalo), akinek tönkrement a házassága. Minden adott ahhoz, hogy egy igénytelen, ótvar romantikus tucatfilmet nézzünk már megint. Hát ezt az alap sztorit, hogy az ember még se rohanjon ki üvöltve a moziból, hogy "NEEEEEE!", ezért meg kellett kavarni, hogy valahogy mégis egyértelmű legyen, hogy a rendező nem nézi vattaagyú Barbie babának a nézőit. És sikerült! Ahhoz, hogy értsd a történetet és azonosulhass  bármelyik karakterrel, muszáj figyelned. Ez jó!   Végre egy romantikus film, ami leköti az embert, és nem csak egy könyv mellé jó aláfestő zajnak.
A történet további része a két főhős kapcsolatairól szól. Van benne apa-lánya, férj-feleség, rocksztár és megcsalt barátnő, vén róka producer és tehetséges fiatal zenész kapcsolat, van benne segítő barát és tehetséges mellékszereplők. (Valójában teli van klisével, és mégis jó). A zene pedig nagyon innovatív és élvezhető.
Nem mondanék semmit a film szakmai oldaláról, mert valakinek bejön a kézi kamera, valakinek nem. Nekem kicsit sok volt, néha már kifejezetten zavaró a sok rázkódás. Az egyéb dolgokhoz meg laikus vagyok, csak benyomásokból tudok ítélni.

SPOILER!

A film amúgy beleröhög a romantikus filmek imádóinak képébe, mert sunyi, alávaló módon a legvégéig azt hiszed, egy igazi romantikus filmet látsz, mert minden van benne: hosszú nézés, elgondolkodás, aláfestő zene, kézfogás, miegymás és azt gondolja a rajongó, hogy hahá, na.. na.. majd most. Most majd jól összejön a csaj a vén rókával. És nem!  (Hál' Istennek!) Nem jön össze. Még csak félig se. Még csak picit se. Sehogy. Föl se merül, hogy esetleg. Nem. Aztán látod, hogy ott áll a csaj a koncerten, és várod, hogy jönnek a könnyek és a nagy kibékülés, na.. mégis lesz happy end. És nem! (Jeee!) Vagyis happy end az van, de nem úgy, ahogy azt egy romantikus filmtől elvárnánk. A végén van csattanó is, amit nem lövök le. Kicsi csattanó, de van. És szerintem ez is happy end. Csak várd meg a "fivéremnek Jimnek" rész után mi jön. Nem kell végigülni az egész betűsort, mint a Marvel filmeknél, de érdemes egy picit várni. Szóval jó. A maga kategóriájában kifejezetten az. Abban viszont majdnem biztos vagyok, hogy megbukott a film, mert az emberek nem arra vannak szocializálva, hogy gondolkodjanak egy film alatt, figyeljenek, netán ne a szokásosat nézzék meg új köntösben.... szóval tuti nem tetszett ez sokaknak, de ez nem von le a film értékéből.

SPOILER VÉGE!

Nagyon jó volt a szereplőválasztás, minden karakter a helyén volt, ez külön tetszett. Az külön jó, hogy egy igazi énekest raktak a mellékszereplő popsztár karakterébe. (Mikor először láttam a filmet agyaltam is, hogy ez a karakter miért nem kezdett zenei karrierbe, ha tud énekelni.. meg ismerős is volt a hangja, de a pop zenében ez nem újdonság, mert tök egyforma majdnem mind. Aztán láttam egy Maroon5 klipet és nagyon ismerős volt az énekes. És amikor újra megnéztem a filmet, összeállt a kép. Végre.)

Szerintem ez a film 10/8, a romantikus kategóriában.

Tökéletes hang és a második része
Ugyanis mivel Ferenc pápa sem I. Ferenc pápa, így A Tökéletes hang 1. sem létezik, csak a Tökéletes hang c. film van, aminek csináltak egy második részt. Az első rész az Apáca Show sztorija, romantikus szállal, a második a Sakáltanyáé, csak új köntösbe rakták. A történetben kb. ennyi az innováció és a csavar. A karakterek maximálisan PC-k: van benne egy fekete nő, aki leszbikus (a PC non plus ultrája), van benne kínai, meg latino, szőke WASP, kövér ausztrál meg barna átlagos. Ilyen karakter gárda mellett megengedhetik magunknak a politikailag nem annyira korrekt poénokat is. A többi poén meg vulgáris, ahogy azt az amerikai vígjátékoktól megszokhattuk. Én ezt a fajta humort nem igazán kedvelem, így engem ez nem fogott meg.
A történet átlagos, az éneklések meg valószerűtlenek. Az első részben még voltak valósághoz közeli éneklések. Pl. Anna Kendrick, a főszereplő, tényleg tud énekelni, és ezzel felfuttatta a világ legegyszerűbb dalát: a cup song-ot. Nekem ez a feldolgozása tetszik a legjobban. Hát, ennyi jót el lehet azért mondani az első részről.
(A cup song alapja egy poharas játék, ami kb 100 éves. Na jó, nem annyi, de amióta műanyag pohár létezik, azóta poharas játék is van. Én a 2012-es film előtt jó pár évvel - olyan 2005 környékén - már játszottam ezt Magyarországon, és nem a YouTube-ról lestem le.)
A második rész viszont kihagyta az első rész összes pozitívumát. A poénok vulgárisak, az éneklések jók, de olyan műek, hogy az hihetetlen. Aki valaha tanult énekelni, járt már színpadon, táncolt már koreográfiát, az tudja, hogy ilyen nincs. Az egész "garázsversenyesdi", amibe beszállnak a Bellák annyira valószerűtlen, hogy az hihetetlen. Ilyen nincs! Anélkül, hogy előtte meg ne beszélték volna, ilyen nincs. Hogy mindenki egyre gondol, és ugyanúgy tudja és tökéletes. Ehhez minimum egyszer el kell gyakorolni a dalt, akármennyire összeszokott bandáról van szó. Itt nem improvizatív éneklésről, hanem konkrét számok visszaadásáról beszélünk, emberek. Úgyhogy valakik vagy elénekelték már együtt nagyon sokszor és akkor tudják bármikor (a történet szerint csak ott találják ki), vagy NEM TUDJÁK! Mert BEFEKTETETT MUNKA NÉLKÜL SEMMI SINCSEN! Pláne nincs koreográfia mozgás hozzá, meg miegymás. NINCS, NINCS, NINCS! Én is ismerek olyanokat, akik remekül elimprovizálgatnak együtt akár hangszerrel, akár énekléssel, ezt hívják jazznek, de az nem ilyen, mint itt a filmben. Hidd el nekem! Nem ilyen. Vannak tehetséges emberek, akik képesek improvizálni sok mindent, de így előadni valamit csak akkor lehet, ha összepróbáltátok. A szereplők vagy improvizálnak vagy a repertoárból választották mégis, mert egy valaki hirtelen kitalál valamit, hogy akkor ezt a számot fogom én most előadni, és a többiek hopp egyből tudják is, hogy melyik számról van szó, tisztán eltalálják a szólamokat a kíséretet és a szöveget ELSŐRE! De a történet szerint nem így van, mert amikor a Bellák nem tudnak számot kitalálni az új lány kezd el énekelni, aki nyilván nincs tisztában a repertoárral és nem ez a legfőbb bajuk vele, hogy hé, ezt nem gyakoroltuk, nem ismerjük, hanem hogy EZ NEM HIPP-HOPP! (De ugyan ez van, mikor meglátják az első kategóriát: ott agyalnak, hogy bármit énekelhetnek, amit adnak a rádióban.) Vagyis a nézőnek most azt kell hinnie, hogy ott helyben találják ki az egészet! ILYEN NINCS! Az meg hol verseny, hogy én ezt, meg ezt meg ezt a számot gyakoroltam, te meg azt meg azt. Na, ebből a kategóriából ki gyakorolt több számot be? Na, vajon? A mennyiség nem egy művészeti verseny tárgya. (Az nyeri a műkorcsolya vb-t, aki magasabbra ugrik, vagy mi?) Ez megint csak egy olyan felesleges rész a filmben, ahol mutogatjuk, hogy milyen jó sok zenét ismerünk.
A "világbajnokság" színvonala a bányász béka popójánál. A világverseny, ahol MINDENKI ugyanazt az egy számot adja elő, a kanadaiak kétszer. A DSM mind két száma értékelhetetlen, összehazudott elektronikus xar, de a Bellák, persze, hozzák a spanyolviaszt, egy újabb tapsolós-csapkodós számot. Remek. A leírásban nem volt spoiler, mert a film összes érdemi része fent van a neten trailer vagy featurette vagy behind the scenes formájában. Azokat sorban megnézted, mindent láttál. Nincs benne több. Tényleg.
Vágási hibák bezzeg vannak benne (csak nézd a Bellák mikrofonját a világbajnokságon például).
Az amerikaiak ismét bizonyítják, hogy lövésük sincs Európáról, meg úgy a világról, illetve azt gondolják, hogy mindenki hülye és csak ők civilizáltak. Ezt mondjuk már megszoktuk tőlük. Azért Dánia a világbajnokság színhelye, mert az egyik "német" szereplő igazából dán, és nyilván ő adta a tanácsokat.
Vannak részek, amik minek is vannak benne? Pl. a térkép. Azt hiszed, hogy na akkor ez fontos lesz, mert itt lesz majd valami, de nem lesz semmi. Teljesen lényegtelen, hogy mi hol van.
Egy poént elsütnek vagy négyszer, ha esetleg nem értetted volna meg elsőre. A párbeszédek sokszor bárgyúak, az európaiak is bárgyúak. Az egész világbajnokság körüli felhajtásnak - egyébként - annyi valóság szaga van, mint az Álom.net pom-pom lányai körüli felhajtásnak. Semennyi.
Ami miatt nem sorolom a trash kategóriába, mert látszik, hogy a színészek részéről rengeteg munka van benne. És ez díjazandó. Az első rész 10/4, a második 10/2.

 Na és akkor jöjjön az alja.

High School Musical
Hát ennél gusztustalanabb, ótvarabb, igénytelenebb Disney vackot, láttunk már párat, de azért ez is az alja. Borzalmas, szörnyű, nézhetetlen: MŰ! MŰ! MŰ! MŰ! Műek benne a szereplők, műek a szituációk, műek a konfliktusok, műek a "táncok", még a zene is mű. MINDEN! Egy műanyag, Disney hazugság az egész. Oh, hogy én hogy utálom Disney-franchise, fiatalokról szóló, élőszereplős filmjeit.
Dancsó Petinek nem szakszerűen videót kellett volna erről csinálnia, hanem egy epizódot.
A főszereplő egy beszárított hajú, lealapozózott, kisminkelt fiú, meg egy ugyanilyen lány. Egyszerűen sikít róluk, hogy közük nincs a valósághoz. Ezzel az erővel rajzfilmfigurák is lehetnének. A ruhák, amik a legalább annyira nem valószerűek, mint maguk a szereplők, olyanok mintha egy 30 éveseknek szóló divatbemutatón járnánk, nem középiskolában.
A konfliktus mű: most komolyan: a legfőbb probléma a filmben, hogy a fiú nem énekelhet és kosarazhat egyszerre. Választania kell a kosarazás és az éneklés között. Mert csak egy nap van a héten, nincs is több. Hétfő, aztán durr a hétvége, hát akkor meg sajnos csak a tévét lehet bámulni otthon. Olyanról még nem is hallottak, hogy esetleg mind a kettőben jeleskedik valaki? Ja értem, mert akkor 3 perc alatt vége lenne a filmnek: Helló, énekeljünk együtt! De szép vagy, járjunk! The End.
A dalok és a zenék pedig a populáris kultúra igazi gyöngyszemei: ugyanolyan mint a többi 3 millió. Köszönjük. Így neveld agyatlan fogyasztóvá a gyerekedet!
Szerintem, ez a film erős jó indulattal, mert a gyerekek azért dolgoztak érte, 10/2. Éppen, hogy kicsusszant a trash kategóriájából.

Update: És van ennek vagy 4 része! JAJ! 

Mamma Mia!
A Mamma mia egy igénytelen, bárgyú történetű, silány üzenetű, romantikus f*s, borzalmas szereposztással és énekelni nem tudó színészekkel. Ennyi. Rossz! Rossz! Rossz! Van egy-két jó alakítás benne, ezért 10/2, de amúgy egy nulla. Na, itt nem az énektudás alapján választották a színészeket. Bár a kis csaj itt is tud énekelni, akár csak a Nyomorultakban, de P. Brosnan mindennek az alja: se énekelni nem tud, se színészkedni, plusz meg is öregedett, tehát még csúnya is: Mit keres ő még mindig a vásznon? Pláne egy éneklős filmben? Szóval 10/2 és jófej voltam.


 

2015. május 24., vasárnap

A YouTube sötét és világos bugyrai: Honnan fakad az internetes hírnév?

Én sem most voltam kamasz. Sőt, már elég régen volt, hogy mindenre ráértem. (Ráérhettem volna, ha akarok.) De, ha most lennék kamasz, akkor sem vlogolnék, mert nem mutogatom magamat mindenkinek, csak ha nagyon muszáj. Szóval, tuti hogy nem csinálnám, mert nem. Az én hangom az írás. A videózáshoz nem értek, és annyira nem is érdekel. Egyszer csináltam egy megvágott házi videót egy lánybúcsúról. Kb vért izzadtam, mire valami használhatót sikerült összedobnom, de a netre nem tölteném fel. Az akkori menyasszonynak adtam belőle egyet, de ezzel be is fejeztem a videós "karrieremet". Viszont manapság mindenki hírnévre vágyik. Az ám, hogy hírnévre, de még JÓ hírnévre is! Úgyhogy most már mindenki lehet sztár, vagyis inkább a sztár gyengébb formája a szelep, izé... celeb.
 

Persze, ha nem közröhej tárgya akar lenni az ember, akkor nem mindig könnyű az út a celebséghez. Sok fiatalnak gőze sincs arról, hogyha álmodik egy hírnévről, karrierről, akkor ahhoz hogyan is kezdjen hozzá. Erről Dancsó Péternek is megvan a véleménye például ITT megnézheted.
Én viszont komolyan leírom, hogy mi az, ami az igazi hírnévhez kell, és mi az, ami nem.

1.) Eredeti ötlet. (5% siker) 
Valaki egyszer kitalálta, hogy készít egy videót arról, hogy milyen alkalmazások vannak a telefonján. S aztán a fél juhtyúk világ gyártott valami hasonlót. Mi ezzel a probléma? Egyrészt értelmes emberek számára nem annyira érdekes, hogy milyen alkalmazásokat használsz a telefonodon, ha csak nem vagy fejlesztő és nem találtál ki valami igazán ötletes appot. Ebben az esetben lehet ebben potenciál, de amúgy semmi. Keress egy olyan ötletet, ami megvalósítható, közel áll hozzád és/vagy továbbfejleszthető. Nem kell feltalálni a spanyolviaszt, de legyen benne valami, ami kiemeli a többi közül. Vegyük például Dancsó Petit. A "szakszerű" videóbemutatást nem ő találta ki, már korábban is létezett a YouTube-on, főleg amerikai csatornákon  Az újítás abban volt, hogy ő megcsinálta a magyar verziót, amit akkor még kevesen, vagy lehet, hogy épp senki. Nem kell Nobel-díjas felfedezés a sikerhez, de nem árt némi lelemény.

2.) Kell némi tehetség (15%)
Az sosem árt, ha van egy icipici tehetséged valamihez. Mondjuk, ha jól teniszezel, akkor csinálj arról videót, és ne énekeljél helyette, csak mert az menő. Mindenki ért valamihez jól. Ha nem érdekel semmi, a videód sem fog érdekelni senkit. Senki sem kíváncsi a "Géza vagyok Bazátarekettye-alsóról és szeretem a hagymát."-típusú videókra. Lehet, hogy megnézik 100-an, elképzelhető, hogy lesz néhány haverod, vagy beteg feltnis, aki be is lájkolja, de 100-an az én videómat is megnézték, pedig nem is nyilvános.

3.) Felszerelés (10%)
Nem sokat ér az ötlet és a tehetség, ha videód igénytelen, telefonos felvétel, vagy összehányt zagyvaság. Ami egy jó videóhoz kell: egy jó kamera, egy jó mikrofon, lehetőleg több, a bevilágításra alkalmas lámpa és/vagy fényvisszaverő fehér nyavalya (nevét nem tudom, mert NEM értek hozzá annyira), és egy használható vágóprogram. Ha videós hírnevet akarsz, ezeket szerezd be! Nem kell, hogy minden saját legyen, lehet kérni kölcsön is.

4.) Munka (70%) 
Ez a legfontosabb. Manapság az emberek: fiatalok és idősebbek egyaránt hajlamosak azt hinni, hogy valami lehet jó befektetett energia nélkül. Pedig, ez nem így van. Ez minden művészeti ágra igaz, nem csak a videókészítésre. Hemzsegnek a tehetségkutató műsorok azoktól, akik tehetségesek, de életükben még egy percet sem töltöttek a tehetségük csiszolásával. Hiába van jó hangod, ha nem tanulsz meg énekelni, nem képzed magadat zeneileg, nem tanulsz meg kottát olvasni, nem tanulsz meg idegen nyelven, hogy fejlődjön a nyelvérzéked, akkor még ha sikert is sikerül elérned, még akkor is villámgyorsan belekerülsz a süllyesztőbe, mert lesz egy vagy több olyan tehetség rajtad kívül, aki nem fél a munkától. Ugyanígy van a videózással is. Ha nem tanulsz meg helyesen kamerát, mikrofont, vágóprogramot használni, ha nem keresed tudatosan az új ötleteket, ha nem szánod rá a rengeteg időt a videókészítésre, akkor ne várj sikert!  

Dancsó Péter és Szirmai Gergő is megosztotta már, hogyan készül egy videója. A közös pontokat írom:

1.) alapanyagot keresnek
2.) ötleteken agyalnak
3.) ez előbbieket LEÍRJÁK (forgatókönyv- és/vagy vázlatszerűen)
4:) előkészítik a helyszínt: megkeresik, berendezik, bevilágítják stb. (mivel képzettek, tudják mire kell figyelni)
5.) elkészítik a felvételt
6.) utómunkákat csinálnak: vágás, hangkeverés, stb.
+1: tisztában vannak a licensz fogalmával, tudják mit szabad és mit nem tenni más szellemi tulajdonával, így nagyon sok videóból csak egyet tiltottak le mindkettejüknél.


És most jöjjön a mit NE csinálj ahhoz, hogy sikeres legyél.
Erre igazán sok példa van, nem is tárnám föl mindet, csak néhány elrettentő példát említek:

1.) Ami az embereket alapvetően NEM szokta érdekelni, addig, még az ismeretlenség homályában leledzel: mi a kedvenc ételed. italod, állatod, könyved, filmed, színed, popegyüttesed, stb. stb.

2.) NE lopj! Az nem önálló munka, ha egy ismert zenére más videókból kivágott jeleneteket rakosgatsz össze, esetleg teszel rá valami giccses feliratot. EZ nem önálló alkotás. Ez lopás, és a juhtyúk villámgyorsan le is fogja tiltani. 

3.) Ne dőlj be a mainstreamnek: ne legyél a 3 milliomodik, aki csinál egy videót arról, hogy videókra/képekre reagál, alkalmazásokat mutat be, népszerű játékokat játszik végig, kihívásokat hajt végre, stb. stb. stb.

4.) Ne legyen céltalan magamutogatás a videód, és ez is igaz minden művészetre! Tudd, hogy kinek készíted, miről készíted és milyen üzenettel készíted a videódat. Ha ez nincs, senki se fogja igazán értékelni a munkádat.  A művészet kommunikáció, a művész célja az, hogy a közönségből érzelmi reakciót váltson ki: az mindegy, hogy a közönség sír, nevet vagy háborog, lényeg, hogy ne legyintsen megvetéssel vagy erőltessen reakciót magára kínjában, mert akkor az a produkció nem jó.

5.) És ami valójában nem számít tehetségnek, különleges képességnek, stb.:
- ha vírusvideókat nézel
- ha videójátékokkal játszol
- ha meleg vagy
- ha beszédhibás vagy
- ha idétlenkedsz a kamera előtt
- ha hülyén öltözöl föl
- ha meg tudsz vásárolni egy csomó felesleges dolgot
- ha ki tudod csomagolni egy dobozból ezeket a felesleges dolgokat
- ha képes vagy kinyitni egy levelet vagy más postai küldeményt
- ha a kutyád tud ugatni, a macskád meg nyávogni
- ha képes vagy sokat enni
- ha magadra tudsz önteni egy vödör vizet
- ha nem tudsz magadra önteni egy vödör vizet
- ha alkalmazások vannak a telefonodon (dupla lúzerség, ha nem magad kerested meg a pénzt a telefonodra)
- ha sok barátod/barátnőd volt már
- ha iskolába jársz
- ha épp nem jársz iskolába
- ha nem tudsz rappelni/énekelni/táncolni/balettozni/rajzolni/bármit, csak úgy csinálsz
- ha tudsz léggitározni
... és még sorolhatnám...


2015. május 18., hétfő

Trash-filmek 2.

Vannak olyan szemét kategóriába sorolt filmek, amiket szándékosan ide gyártanak. Ilyen pl. a cápás filmek 99,9 százaléka vagy az ilyen alkotások, mint a Birdemic és egyéb förmedvények, tinihorrorok, zs kategóriás "vígjátékok", stb. De van az a trash, ami nem tudja magáról, hogy rossz. Amit moziba szánnak, aminek plakátokat nyomnak és világszerte forgalmaznak, majd várják tőle a kasszasikert. És nem jön. Vagy ha jön, akkor csak véletlenül. Ezek az én "kedvenceim". Ilyen film, a Felpörgetve is.
Az IMDb-n egész jó értékelés kapott. A 4,6 nem rossz eredmény egy trash filmtől. Tegyük hozzá gyorsan ezt főleg amerikaiak szavazták meg, akiknek lövésük sincs a Forma-1-ről.

Miről szól?
Egy kiöregedett és egy fiatal Forma-1-es pilótáról. Az öreg tapasztalt zseni, a fiatal meg forrófejű tehetség. Huzavona és autóberregés és végül látunk egy apa-fiú kapcsolatot köztük. Könnycsepp eldörzsöl.



 Hát, mit mondjak. Sylvester Stallone neve adta el ezt a 2002-es mozit azoknak, akiknek.
Állítólag drámának készült, de annyira gagyik a párbeszédek, hogy maximum szappanoperának mondható. A karakterek gyenge, közhelykarakterek. Nincs olyan különösebb tulajdonságuk, ami miatt tudnánk bármelyikkel is igazán azonosulni. A nő szőke, érzelmes és hisztérika, aki nem ért meg, de ő "józan ész". Az öreg a tapasztalt vén róka, aki tudja. A fiatal meg a mániákus forrófejű szépfiú. Van az ellenfél, aki nagyon ellenfél és ennyi. Köszönjük.
A Forma-1-hez nincs köze. Sem a pályák, sem a versenyek bemutatása, sem a semmi, még az autók sem hasonlítanak egy igazi Forma-1-es versenyhez. Igénytelen, látszik, hogy a forgatókönyv írója, aki Sly maga, sem látott soha Forma-1es versenyt. (Na jó, ez nem igaz, mert többön személyesen is ott volt, azt hiszem McLaren szurkoló volt, de a forgatókönyvön ebből semmi sem látszik.) Aki egy kicsit is szereti és követi a F1-t, annak ezek egyből szemet szúrnak.
A balesetek inkább nevetségesek, mert ilyen nincs! Ilyen így nem történik! Pláne nem ilyen gyakran! NINCS!
De amin én a legjobban kiakadtam: Feltűnt valakinek, bárkinek, hogy az összes látványelem, ami a versenyeken történik (pl. megpördül a levegőben az autó) egy régi PLAYSTATION 2 JÁTÉKBÓL VAN KISZEDVE?????!!!!! Konkrétan minden módosítás nélkül TÖBBSZÖR UGYANAZT a részt a JÁTÉKBÓL BEVÁGTÁK A FILMBE! De úgy, hogy még a PS felirat is látszik a háttérben. Mert ugye a játékba csak akkor tesznek reklámot, ha azt megfizetik... Komolyan? Ezt kell nekem néznem? Mi ez az igénytelenség???? BORZALOM! Én itt akartam kimenni a moziból, de nem tettem. Pedig már mentem volna, erőst, de ha már egyszer megvettük a jegyet... ugye... Na, ez mindennek a teteje volt.
A film a fizikára egyébként is tojik magasról (lásd pénzérmés bohóckodás.)

Összesítve:
Primitív, gagyi párbeszédek
Közhelyes történet, karakterek és végkifejlet. Már az elején tudod, hogy mi lesz a vége.
Gagyi, igénytelen látványelemek.
ÉS SEMMI KÖZE A FORMA-1-hez, holott állítólag ez egy a Forma-1 világáról szóló film!
10/1 nagy jóindulattal.



A katedrális

Ken Follett: A katedrális (Pillars of the Earth) c. könyve és az ebből készült minisorozat lesz most terítéken.
Kezdjük a könyvvel: JÓ!
Nekem nagyon tetszett. Mondjuk nem vagyok a manapság divatos naturalisztikus stílus híve, kifejezetten irritálnak az utolsó részeltekig leírt véres csata- vagy erősen pornográf jelenetek. (Ebből a szempontból egy-az-egyben olyan, mint a Trónok harca, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog.)
De ettől függetlenül, egy nagyon igényes korrajz. A szerző alapos, abszolút képben van az angliai középkori élet minden aspektusával: nem sztereotípiákban gondolkodik, hanem azt a kort próbálja meg igényesen visszaadni, és sikerrel. Szembetaláljuk magunkat építészeti problémákkal, mint a katedrális építésének technikája. Manapság triviálisnak mondható tételek, akkor még vagy gyerekcipőben jártak, vagy nem is léteztek, mégis sokszor sikerült évszázadokig fennálló épületeket létrehozni. Korrektül mutatja be az egyház szerepét (ekkor még róm kat,), a politika és trónviszályok okozta gondokat, a szegények és gazdagok életét, életkörülményeit, nehézségeit, szokásait, hagyományait s az azok mögött rejlő indokokat is. A cselekmény több szálon fut mégis követhető. A karakterek árnyaltak, nincs bennük önellentmondás, nem szájbarágós, de nem is elnagyolt. Nagyon jó, hogy sok évet ölel fel a történet, így végig vezetjük a főszereplők sorsát gyerekkoruktól öregkorukig. Nagyon tetszett, hogy modern regény ellenére a helyén kezeli ezt a kort. A mai napig divat a középkort sötétnek leírni, ahol mindenki hülye. Örülök ennek a tendenciának, ami az utolsó 10-20 évben indult meg, szerintem Eco keze erősen benne van a dologban, hogy a középkort nem sötét idióták korának, sem pedig valami misztikus, sárkányos trónok harcának mutatják be a regényekben, hanem történelmileg hitelesen és korrektül.
Nekem nagyon fontos szempont az ilyen jellegű könyvek megítélésénél az egyházábrázolás. Nem vagyok bigott, aki azt mondja, hogy az Egyház tökéletes, mindig is az volt és minden tagja az, de azt gondolom, hogy akik csak a rossz dolgokkal mocskolódnak állandóan, azok legalább annyira tévednek, mint azok, akik az egyház tökéletességét hirdetik. Tehát az egyházábrázolás nekem tetszett. Tetszett, hogy sokrétű a történet: sok nézőpontból és sok szereplő által mutatja meg az egyházat, ami nagyon illeszkedik a korba, hiszen ekkor még az egyháznak jelentős szerepe volt a mindennapi életben, ugyanúgy, mint a politikában. Egy rend vezetőjének legalább olyan jó politikusnak kellett lennie, mint magának a királynak. Tetszett, hogy nem csak negatív képet festett róla, hogy az emberek különböző módokon álltak a kereszténységhez és a valláshoz. SPOILER JÖN! Ilona a "boszorkány", aki megvet mindent, ami a valláshoz kapcsolódik, és erre jó oka is van, Waleran, aki nagyon jó politikus, és kihasználja az egyház adta lehetőségeket, hogy saját karrierjét építgesse, nem keresztényi módon, Percy és a többi nemes, akik szintén politikai célokra használják az egyházat,  Remigius a bűnös szerzetes, William, aki csak azért jár templomba és tartja tiszteletben az egyházat, mert fél a pokoltól, Tamás, akinek fontos az egyház, még ha ő nem is az az él keresztény. És persze ott van Fülöp is: az igazi keresztény, akinek tényleg keresztényi motivációi vannak. Igen, téved és hibázik ő is, de alapvető motivációja mindig a tiszta kereszténység, és a könyv végére teljes sikert is arat. Fülöp egy igazi katalizátor, mindenkit motivál, az összes karakterrel kapcsolatba kerül. Van, akinek a szemét szúrja és meg akarja ölni, van aki megtér miatta. Van, aki kibékül az egyházzal van aki jobban eltávolodik az egyháztól, de ez mind Fülöp "érdeme".  Nekem a kedvenc szereplőm volt, az összes hibájával, kétségével és egyházszeretetével együtt. FŐ-FŐ SPOILER: a vége: Waleran is tényleg lezuhan, ahogy az elején Ilona megjósolja neki. Ugyanis nem lesz érsek. Ez a karrierjének a csúcsa lett volna, érseknek lenni a királlyal megegyező hatalommal bírást (ezt jól megaszondtam) jelentett akkoriban, Angliában. Viszont, egy sima barátnak lenni az egyházi hierarchia legalját jelentette. Egy szerzetes, pláne ferences, általában a kevéssé művelt, egyszerű életet élte. Beleszólása nagyon kevés dologba volt, főleg alázattal viselte a felettesei döntését. Ima és fizikai munka jutott neki osztályrészül, cserébe nem halt éhen. Ez Waleran életében igazi zuhanás. A karrierje összedől, de ez vezet oda, hogy megtér. Szerintem, ez egy igazi jellemfejlődés, amit a filmben marhára nem ábrázoltak. Szomorú. ÉS most jön a film. MÉG MINDIG SPOILER.
Egy nagyon jó könyv, inkább középszerű adaptációja. A történet főbb vonalakban ugyan megvan a minisorozatban, de a - műfaj sajátosságai miatt - nagyon sok mellékszálat kiszedtek belőle. (Pl. a spanyolországi kalandot meg sem említik) És a rendező vagy a forgatókönyvíró már korántsem volt annyira korhű, mint Ken Follett. Ugyanis a sorozatban az egyház (értem ez alatt a római katolikus egyházat), a vallás csak negatívan van ábrázolva: minden keresztényről kiderül, hogy valójában meleg vagy gyilkos vagy mindkettő, esetleg hatalmat (is) akar. Nincs meg a jellemfejlődés, ami a könyvben. Mindenki aljas, önérdekektől motivált. (És természetesen a hívők még idióta birkák, akiket minden szemfényvesztéssel át lehet rázni, lásd a könnyező kő, de ezt most hagyjuk.) A cselekmény néhány helyen lerövidített, átírt. Én azt értem, hogy nem kell/lehet/szabad szépíteni az egyház múltját, mert ott van sötétség rendesen, de lássuk már meg azt, amit Ken Follettnek sikerült, hogy az egyház nem fekete vagy fehér, tökéletes vagy eredendően rossz. Az egyház emberekből áll: hívekből és papi hierarchiából. Az emberek alapvetően bűnösök, és tökéletlenek: mitől lenne az egyház: ami belőlük áll tökéletes? Az, hogy az egy igazi keresztény célja, hogy minél jobban hasonlítson Krisztusra: életében, cselekedeteiben, gondolkodásában stb, az nem jelenti azt, hogy ezt mindenkinek maradék nélkül sikerül teljesítenie állandóan. De az egyházban nem csak rossz emberek vannak. Az egyházban sok olyan ember van, aki komolyan veszi Krisztus tanítását, és nem kiskapukat keresve, saját érdekeinek érvényesítésére használja, hanem tényleg megéli a jézusi tanítást. Miért olyan nehéz ezt elképzelni, hogy igen, vannak ilyen emberek? És a középkorban is voltak. Miért olyan nehéz ezt átvinni a filmvászonra? Miért nem szabad egyértelműen pozitívat is állítani a keresztényekről? Több, mint 414 ezer katolikus pap működik a világban. 414EZER! Csak azért mert volt köztük mondjuk 100 homokos és 50 pedofil, akkor már a maradék több ezer ember is meleg és pedofil? (nem tudok pontos számokat, nem is ez a lényeg)  Sőt még a középkorban is az volt mindenki? Tehát, ha Debrecenben él 50 meleg és 25 pedofil, akkor az egész város meleg és pedofil, és aki valaha Debrecenben lakott vagy köze volt a városhoz a történelem során bármikor, az tuti homokos vagy pedofil? Ezt miért nem gondoljuk? Hogy akkor az összes debrecenit zárjuk börtönbe, mert mind gyerekeket bántalmaz? Ez miért nonsense, és az, hogy katolikus papok mind homokosok és/vagy pedofilok az miért nem? Ja, mert hogy cölibátus van? Mert családapák még soha nem bántalmaztak gyerekeket vagy derült ki róluk, hogy valójában melegek? Szóval ezt a hozzáállást nem értem igazán, és hogy a média miért ezt próbálja eladni. Biztos köze van az értékek kiüresedéséhez, aminek a világát éljük most. Nem vagyok filozófus, csak mérgelődöm kicsit ezen a kettős mércén.
SPOILER VÉGE - már rég... :)

A színészek viszont jók. Kifejezetten. Mondom kit honnan:
Ian McShane (Waleran)- talám a Karib tenger kalózai 4-ből lehet ismerős. Ő a csaj apja.
Matthew Macfadyen (Fülöp) - Anna Karenina 2012-es feldolgozásában játszotta Oblonszkijt pl.

Eddie Redmayne (Jankó) - A nyomorultak legújabb verziójában Mariusként vagy a Mindenség teóriájában Hawkingként láthattuk. Vörös hajjal: még csúnyább....
Hayley Atwell (Aliena) - Amerika kapitány c. filmben ő volt Peggy Carter. például. :)
...és még sokan mások.
Megemlíteném még Donald Sutherland-et és Sam Claflint a mellékszerepekben. (Majd egyszer a másik filmről is, amiben közösen játszanak.)

Összesítve:
A könyv nagyon jó. Akinek tetszett a Trónok harca könyvben, az ezt is szeretni fogja. Olvasmányos, gondolkodós, igényes. Jó. Én azért az erősen naturalisztikus részek miatt levontam, nekem az egy kicsit sok, így 10/8
A film jól megcsinált, a színészek jók, ami kell az látványos, de nincs túl effektelve. A díszlet, a jelmezek, többé-kevésbé illik a történethez, a karakterek kidolgozottak, élvezhető. Más fordulatok is vannak benne, mint a könyvben, illetve könyvbeli dolgokat kihagytak, átírtak. Nekem az üzenete nem tetszett, illetve a karakter fejlődés nem annyira kidomborított, mint a könyvben, valamint a vége, hát az... szerintem borzalmasan lett átalakítva. Ezek miatt levonok, így 10/6. Én a könyvet ajánlanám inkább.


2015. május 15., péntek

Trash-filmek 1.

Az ember néha belefut egy-egy jól álcázott és kevésbé álcázott trash-filmbe, magyarul a filmek "szemét" kategóriájába. Olyan filmek ezek, amiknek soha nem kellett volna elkészülnie. SOHA! és soha nem kellett volna senkinek se megnéznie. SOHA! Magyarországon is bőven akad ilyesmi, sok igénytelen, ótvar film még úgy ahogy befér a mozikba: bárgyú, logikátlan, dilettáns, spórolós és/ vagy simán nem is film, hanem adócsalás.
Az egyik leghíresebb igénytelen, bulvár, amatőr vacak az Álom.net. Sok kritika található róla a neten, és én a negatívakkal mind egyet is értek. Nem őket ismétlem, saját véleményt írok.
Íme két kritika:
Dancsó és Puzsér megfogalmazásában.
Viszont én olyan filmről/ könyvről nem szívesen írok véleményt, amit nem láttam. Az említett film fönt van a juhtyúkon, szóval rávettem magamat és megnéztem. JAJ!
Viszont rájöttem, hogy mégis miért lehetett ez viszonylag nagy sikerű magyar film.

1. PR: a reklámja nagy volt, a tévében is ment a teaser, sok plakát, nagy mozik, stb. stb. Alapvetően a plázacsirkék és plázatyúkok voltak a célcsoport, vagyis azok a 14-18 évesek, akik rengeteg szabadidővel rendelkeznek és marhára nem tudnak mit kezdeni magukkal, ezért ott tengnek lengnek a plázákban minden délután, valamint ezek idősebb kiadásai, akik a saját pénzüket költik csini rucikra és műkörmökre, de inkább az előbbi. És ők SOKAN vannak. Állítólag országszerte 50 ezres nézettséget produkált ez a film, ami sok mai magyar filmes rekordot döntöget, ilyen jegyárak mellett (KÉTEZER???????) meg aztán pláne. Tehát maradjunk annyiban, hogy remekül meg lett választva a célközönség, mert ők azok, akik sokat járnak mozikba.

2. A maga kategóriájában látványosan van megcsinálva. Nem igényesen, na azt nem, de látványosan. Olyanoknak, akik teljesen amatőrök és nem szívesen gondolkoznak, azoknak sokszor fel sem tűnik mennyire egy hulladék ez a film. Mondok példát. A főszerepet alakító hölgyemény színészi teljesítményét én már az általános iskolában felülmúltam. (Most komolyan. Mi anno egy Csokonai darabot adtunk elő. Én voltam a háttérben a fénydublőr a virág mögött, összesen KÉT mondattal, de azt a két mondatot tizenévesen magasabb színvonalon produkáltam, mint itt a szereplők bármit. Pedig én nem voltam, nem vagyok és nem leszek színész SOHA!) De ezt olyanok, akik igénytelen vásári komédiákon és amerikai alja-filmeken szocializálódtak, értsd: tévés adások 90 százalékán, azok ezt nem fogják észrevenni. Tényleg nem. Nekem van ismerősöm, aki egy igénytelen ripacshiszti (a kutyám jobban játszik, pedig már 20 éve megdöglött) láttán megkérdezte: "mért? Ez teljesen jó, nem?" NEM! Csak te erre vagy szocializálva. Neked ez az igényed, mert ezt alakította ki benned a retek klub, a biopon tévé és a bulvár mocsok. De azért, mert a csapból is a ripacsság és igénytelenség folyik, az még nem jelenti azt, hogy ez JÓ.
A világítás, operatőri munka a bányász béka alatt. A világos színek konkrétan kiégetik a nézők retináját az összes jelentben. Hát hogy lehet ilyen igénytelenséget átengedni a mozikba, tévébe, akárhova? HOGY?

3. Ismerősök: Rengeteg szinkronszínész játszik benne mellékszerepet. Az arcukat nem ismerjük, de a hangjukat igen (mint pl a forgatókönyv író: Steiner Kristóf, aki KATASZTROFÁLISAN hozza saját magát is. Oké, hogy meleg, az ő baja, de erre mért kell még grátisz rá is játszani?) Persze föl-föl bukkannak rendes színészek is, mint Reviczky Gábor vagy Bánfalvy Ágnes. (Csak azt nem értem, hogy mivel vették őket rá erre?)
A fenti kritikákban említett hibák mellett: Az teljesen egyértelmű, hogy aki kitalálta a történetet, az SOHA nem járt Magyarországon gimnáziumba. Pláne nem "elit" gimnáziumba. Egyáltalán nincs tisztában a magyar diákokkal sem az iskolarendszerrel, sem semmivel. Lehet amerikai filmet csinálni, de akkor a helyszín ne már valamelyik balatoni gazdag negyed legyen, mert nem lesz hihető a történet. És ha nem hihető a történet, akkor legyen egyértelműen paródia (ez NEM az, csak egy vicc) vagy más, de ne ez.  HA magyar filmet csinálok, és a helyszín Magyarország, akkor legyen már valami, ami emlékeztet rá, hogy igen én is itt élek. DE EBBEN A FILMBEN SEMMI NEM VOLT, AMI VALÓSZERŰ LETT VOLNA: Ment az igénytelen, primitív ripacskodás. A női seggek és mellek mutogatása és ennyi.
A lényeg, hogy a film nem véletlen van fönt az IMDb legrosszabb filmek listáján. A film igénytelen, ótvar, a szereplők primitívek és túl idősek a szerephez. Most komolyan, ki lesz, aki elhiszi, hogy a főhősnő 18 éves? Pláne ekkora műmellekkel? Rossz, rossz, rossz... 10/1, mert ugye abban egyetértek Puzsérral, hogy a zoknim a 10/0, mert az nem film.

UPDATE:
BEHALOK! MOST derült ki számomra, hogy NEM szinkronszínészek játszanak benne, hanem ők szinkronizálják a MAGYAR színészeket! Hogy ezt a ratyi, alja, igénytelen filmet! Komolyan! Hogy annyira bénák a magyar színészek, hogy profi szinkronszínészekkel kell őket alábeszélni, hogy értékelhető legyen a teljesítményük, egy 10-es skálán 2-re! NEM hiszem el! Hát ez kész! Azt hiszem tévedtem: a zoknim inkább film, mint EZ!

2015. május 7., csütörtök

Képregényfilmek 1

Az amerikai szuperhősök alapvetően képregényekben születtek. Az USA-ban két igazán nagy képregényeket kiadó cég van: Marvel (Vasember, Amerika kapitány, Pókember, Thor, X-men, Galaxis őrzői, Bosszúállók stb.) és a DC Comics (Batman, Superman, Zöld Lámpás, Igazságligája, stb.) (Több cég is van, de ők a legismertebbek.)  A Marvel, érezvén, hogy már nem sokáig maradhat talpon, ha továbbra is csak képregényekre specializálódik, belelendült a képregény filmek készítésébe. (Erre a DC Comics is rájött, csak korábban.) Pontosabban eladta az ötleteit és a jogokat különböző stúdióknak, majd a maradékot a Disney-nek. Stan Lee pedig békésen töltheti nyugdíjas napjait, néha cameozva egy-egy filmben. Ennek köszönhető, hogy a héten megtekinthetjük a Bosszúállók: Ultron kora c. filmet a mozikban.
És ezzel a témával is sokat foglalkoztak azok, akik. Most én is belemélyedek a témába. Mert mért ne?
Íme az utóbbi idők amerikai képregény-adaptációinak listája, a teljesség igénye nélkül. Nem állítom, hogy mind Marvel vagy DC!)



Penge
X-men
Pókember
Bosszúállók
Daredevil
Hulk
The Punisher (A megtorló)
Elektra
Fantasztikus négyes
Szellemlovas
Galaxis őrzői
Antman
Batman
Superman (Man of Steel)
Zöld Lámpás
Wonder Woman
Flash (Villám)
John Constantine
300
Immortals
Titánok harca
V, mint Vérbosszú
Garfield
Sin City




Íme néhány képregényfilmes kritika:
Thor, Thor 2
X-men: Az elsők, Eljövendő múlt napjai
Amerika kapitány, Tél katonája
Bosszúállók
Batman: A sötét lovag
Vasember
Superman
Pókember
Galaxis őrzői



Humorbugyor:
300
Galaxis őrzői



És végül A hét  mesterlövésze, amikor a szuperhősök témájával foglalkoznak: ITT.

Röviden, tömören: fent vannak különböző vélemények, meglátások. És most jövök én, a saját véleményemmel.
Egyrészt gondolom egyértelmű a kritikus urak hozzáállása a szuperhősök témájához: Szirmai Gergő szereti és ismeri ezt a világot (képregények), Puzsér meg nem szereti és nem is ismeri őket igazán. Ez szerintem érthető, már csak a korkülönbség miatt is. Én alapvetően Gergővel értek egyet, mert én igen kedvelem ezeket a filmeket, de nem mindegyiket.
Röviden, amiket nem, aztán rátérek azokat, amiket igen, s azokat miért.  A témával majd több poszt is foglalkozik, mert nagyon nagy és szerteágazó.
A Batman sötét lovag széria kivételével, az összes DC karakter kifejezetten idegesítő számomra.
Superman emberileg szerencsétlen, lehet, hogy nagy erejű meg szuper képességei vannak, de valójában egy igazi lúzer, és már idegesítően béna. Arról nem beszélve, hogy egy kis kavics legyengíti. (Erről eszembe jut a Szuperzsaru című Terence Hill filmből a vörös szín. :D) A banális: "fölveszem a szemüvegemet és az öltönyömet és senki sem ismer föl" részt már meg sem említem...
A Zöld Lámpást nagyon sajnálom, mert végre egy eredeti ötlet, amit a (filmben legalább is, a képregényt nem tudom) sikerült nagyon elszúrni. Ez a kliséhegy, amit sikerül föltornyozni a film végére, az enyhén szólva elkeserítő. Katarzis helyett egy legyilkolt filmélményt kaptam. Szomorú.
Marvelesek közül a Hulk az, amitől hidegrázást kapok: azonkívül, hogy egy nagy zöld szörny őrjöngve csatározik vagy egy másik szörnnyel vagy egy hadsereggel, ezen kívül szól-e még valamiről? Mert nekem nem jött át semmi. Persze, értem a Dr. Jekyl és Mr. Hyde történetet, de az eredeti szimpatikusabb, mint ez a képregény-variáció.
Viszont, ha már aktuális, térjünk át rá a Bosszúállók témakörre. Mert ez egy egész témakör. Vázolom a történeteket, hogy milyen filmek és hogyan kapcsolódnak egymáshoz. SPOILER VESZÉLY!
Az egész kezdődik - feltehetően - a S. H. I. E. L. D.-del valamikor a II. vh környékén, akik - feltehetőleg - találtak egy idegen eredetű szuperanyagot: teszerakt. Ez egy kék kocka, szuperenergiát ad. Közben megismerkedünk Leonard Starkkal, aki egy fegyvergyártásból meggazdagodott, feltaláló milliárdos. A második világháború alatt kísérletezik mindenféle anyagokkal: feltalál egy anyagot, amit nem tud előállítani, véletlenül kék színű és szuperenergiát ad, de SAJNOS nincsenek meg a technikai feltételek az előállításához. Kísérletezik még fegyverekkel és egyebekkel is. Kifejleszt egy szérumot, amit belefecskendeznek Steve Rogers kapitányba (aki emberileg és észben remek, de fizikailag egy csiga is izmosabb nála). A szérum hatására lesz belőle szuperizom katona, így már minden adott a tökéletes katonasághoz. Történik vele sok minden, például összefut a Hydrával, akinek valahonnan (feltehetően a SHIELD-től) van egy energiát adó, kék kockája. Sok esemény történik még, és Amerika Kapitány végül hibernálódik valamelyik sarkon. (Amerika kapitány) A szérumot viszont tovább akarják fejleszteni, és egy kutató, Bruce Banner, jobb ötlete nem lévén: magán próbálja ki az új lötyit. Ezzel nincs is baj, addig míg valami sugárzás vagy valami hatására elő nem bukkan belőle Hulk, az izomkolosszus. (Hulk) Ismét évek telnek, Leonard Stark elhalálozik, és fia, Tony, a zseni gyerek veszi át a stafétát.  Közben sarkkutatók, akik az elveszett teszeraktot keresték, megtalálják a hibernálódott Steve Rogerst (aka. Amerika Kapitány) és kiolvasztják. Persze, a teszerakt is előkerül. (Ez van az Amerika Kapitány film legelején és legvégén a stáblista után) Aztán Thor kirándul egyet a Földön és ennek hatására képbe került Selvig professzort bízza meg a SHIELD a kocka (teszerakt) vizsgálatával. (Thor). Ezek után Tony Stark keveredik mindenféle eseménybe. Fegyvert megy árulni a sivatagba, ahol belefut a vevőkörébe. Szerez egy elektromágnest a mellkasába, aminek a működéséhez valami energiát kell találnia. Az apja hagyatékában megleli az apja által föltalált anyag leírását, azt előállítja. (Minő meglepetés, hogy ez is kék és szuper energiát ad.) Persze, ez megmenti az életét, működteti a szuperpáncélját stb, stb. (Vasember 1, Vasember 2). Ez a kék anyag működteti a Stark tornyot, ez később még fontos lesz. Telik az idő, nem túl sok, és Loki, Thor gonosz féltestvére, megjelenik a földön, a teszerakt segítségével, majd  a KÉK energiagömböt tartalmazó dárdájával hadonászva szépen elkezdi legyőzni az embereket. Egy-két fordulat után, miután a szuperhős csapat: Thor, Amerika Kapitány, Tony Stark (Vasember), Bruce Banner (Hulk), Sólyomszem és a Fekete Özvegy (róluk nincs külön film) összejön, Lokit visszadeportálják az űrbe, másvilágba őőő, oda ahonnét jött. A kockát meg odaadják egy sápatag gyűjtőnek, aki jól elteszi a gyűjteményébe. Megint jönnek-mennek az események, mind e közben egy távoli vidéken, valahol az űrben zajlanak az események egy emberrel, egy zöld lánnyal, egy vörös kopasz férfival, egy mosómedével és egy fával (Galaxis őrzői). Egy energia gömbre vadásznak mindannyian, amit el akarnak adni egy gyűjtőnek (na vajon kinek?), és egy kis hiba folytán végül is a főgonosz ellen vetik be. Persze, a Földön zajlanak a történések: a Vasemberrel, Amerika Kapitánnyal és Thorral is. És most itt tartunk, és jön az Ultron kora a Bosszúállók második része. Kíváncsian várom. (Fogadjunk Gergő következő filmelemzése ez lesz. :) )
Ami nekem nagyon tetszik, hogy a történet több szálon fut, amik egybekapcsolódnak. A filmek is úgy vannak fölépítve, hogy követhető legyen a szál, a kapcsolódási pont. A színészek 99 százalékban végig ugyanazok (csak Hulk változik, de Mark Ruffalonál nem kell jobb Hulk), csavaros, izgalmas történetek, kidolgozott karakterek, akik fejlődnek. Látványos, természetesen, mint minden képregényfilm. Szóval, nagyon jó sorozat, és a legjobb a Vasember és a Galaxis őrzői. Believe me.
Egyelőre ennyi. Mert már ez is nagyon sok. Majd írok még ez ügyben. :)







Harry Potter és barátai

Na, régebbi videókat néztem mostanság, mert újak csak hetente egyszer jönnek, így néha visszanézek régebbi videókat, hogy legyen min dühöngeni, nem egyet érteni és elmélkedni. Meg mi mást lehetne csinálni éjszaka bugyikat terigetve?????
Szóval. Van ez a videó a Harry Potterről. Erről eszembe jutott, hogy van ennek aztán rengeteg része. Ehembehem.
Láttam-e?
Ó, hogyne! Láttam bizony.
Olvastam-e?
Na, azt már nem. Vagyis, de: két könyvet a Tűzserlegét, meg a Halál ereklyéit.
És jöjjön rögtön a könyvkritika: Egy ilyen igénytelen, silány, parasztvakító könyvet! Hát komolyan. Állítólag a célcsoport 12 éves gyerekek. Aha. Az első két könyvre még talán, TALÁN, azt is mondom, hogy rendben, a célcsoport 12 éves gyerekek. De ez nem jelenti azt, hogy nem szabad 500 szónál többet használni! Komolyan. Van egy baromi vastag könyv és csak 500 szóval dolgozik. Maximum 1000-rel. Egy délután kell egy kötet kiolvasásához, ha magyarul van, egy nap, ha angolul. (Konkrétan nekem a vizsgaidőszakomban sikerült, egy agyzsibbasztó vizsga után levezetésként kiolvasnom a Tűzserlegét, és nem olvasok villámgyorsan. A története másfél szálon fut (igazából csak egy szálon. Az csak a parasztvakítás része, hogy kettőn, mert a másik szálra csak utalgatunk, vagyis arra, hogy a gonosz erő éppen mit fondorkodik. Epizódikusan, jelenetszerűen villan föl, hogy most Féregfark így, vagy Voldemort úgy.) , tehát nem igényel különösebb szövegértési képességeket.
Van saját szókincse, ami semmire sem használható: ideértem a varázsigéket meg a neveket, és egyéb szakszavakat (pl. mugli).
SZÓISMÉTLÉS! A 7. könyvben konkrétan átlagosan négyszer fordul elő a "sniff" (szipog) és a "snogging" (smárol) kifejezés OLDALANKÉNT! Az angol fiatalok csak ezt a két cselekvést ismerik, vagy mi a nyavalya van?
Állandóan ismétli önmagát: még egy könyvön belül is előfordul, hogy szóról szóra megismétel részeket. Nem vicc. Egy az egyben ugyanaz van leírva egy személyről, mint 50 oldallal korábban. De sokszor úgy utal vissza korábbi könyvekre (konkrétan csak a serleges történetre való utalásokat találtam meg az ereklyés könyvben, mert ugye ezt a kettőt olvastam) de ilyen konkrét egy-az-egyben ismétlés volt  vagy négy, öt. Enyhén szólva idegesítő. Hogy a gyereknek véletlenül se kelljen gondolkodni. Hogy még véletlenül se kelljen megjegyeznie, hogy az adott karakterrel mi történt. Ki is ő és mit csinál. Mert a szájába belerágják, hogy tutira tudja. Erre egyik barátom, aki nagy rajongója a könyveknek és a filmeknek is, azt mondta, hogy azért, mert nagyon sok benne a szereplő. FRÁSZKARIKA! Lehet, hogy sok a szereplő, mert tényleg az, de lényegi információ igen kevésről derül ki, olyan, amire lehet vagy kell emlékezni.
A jellemek eléggé egyszerűek. A gonosz megkapta az összes negatív emberi tulajdonságot, mint irigység, gyávaság, ostobaság, stb, a jó meg jó, az összes emberi erénnyel: bátorság, hűség, okosság, tisztaság, szerencse. Átmenet - SPOILER! - Python és Dumbledore, ez mondjuk tetszett. De a többi karakter nem túl izgalmas egyéniség.
A történet sokszor erőltetett, a szerelmi szál pláne. Marhára érződik, hogy bizonyos részek csak azért születtek, hogy hosszabb legyen a könyv.
A vége kritikán aluli. SPOILER! Az a gyanúm, hogy az írónő sem tudta, hogy hogy ne haljon meg HP. Annyira nyakatekerten magyarázta meg, hogy akkor azért, mert így meg úgy, meg akkor Dumbledore ez meg az, hogy már ő is belezavarodott.
Összességében egy igen gyenge könyvsorozat. Szórakozásnak nyári délutánokra remek, de nem venném be az irodalmi kánonba. Egy 10 pontos skálán mondjuk 3. ("Bűnös élvezetnek" elmegy. szórakoztató, de ennél nem több.)

És a filmek: A filmek, mivel adaptációk, így egyéni műalkotások és nem könyvek, külön értékelendők. Szerintem.

A sorozatban az első rész jó, a második BORZASZTÓ! GYENGE! Mind a történet, mind a film kivitelezése, mind a színészi játék, mind a minden: pocsék, pocsék, pocsék. Az egész sorozat leggyengébb láncszeme a második rész, mert UGYANAZ, mint az ELSŐ. A probléma ugyanaz, a poénok ugyanazok. Nem hiszed? Na nézzük,melyik részről van szó? HP-t nem engedik el az iskolába, és minden lehetséges eszközt bevetnek a nagynéniék, hogy ne mehessen Roxfortba. HP mégis eljut az iskolába úgy, hogy egy jóakarója segít neki. Az iskolában rejtelmes kalandokba keveredik, rávetemedik, hogy használja a százfűlé főzetet, de rosszul sül el a dolog. Nyomozásba kezd barátai segítségével a kalandok és rejtelmes események forrását keresve, aminek végén a föld alatt köt ki. Itt megküzd a gonosszal és győz. Na, ez melyik rész váza? Az első vagy a második? Szólj, ha sikerült eldönteni!

A harmadik rész az azkabani fogoly. Na, ez viszont jó. Jó történet, grafikailag is messze jobb, mint az előző kettő. Van benne színészi játék és nem várt fordulatok. Nem rossz. Talán az egyik legjobb a sorozatban. 10/7 pont

Negyedik, ötödik rész: elmegy. Nézhető, hozza a szintet, de nem esünk hanyatt tőle. Javul a grafika, öregednek a gyerekek. Emma Watson még mindig nem tud játszani, Rupert Grintnek meg továbbra is csak egy arca van, valamint egy szót ismételget (bloody) Radcliffe meg továbbra is tenyérbe mászó. Alan Rickman még mindig lemos mindenkit a színről színészi játékkal, Ralph Finesnak meg még mindig nincs orra.

Hatodik részben van a fordulat, így annak a vége jó. Amúgy dög unalom, mert a nagy eseményeket tekintve alig derül ki belőle valami, csak a szerelmi szálat feszegetjük jobbra és balra. Mind a kettőt egyszerre. Ez a rész szól kislányoknak.

A hetedik első része: maga a megtestesült unalom. Mennek, még mindig mennek. Sátoroznak, horcruxot keresgélnek. Idemennek, odamennek. Sátoroznak. Veszekednek. Mennek. Sátoroznak.
A második rész: detto. Kár volt szétszedni a könyvet, mert egészen egyértelmű, hogy ha az összes lényegi eseményt belerakják egy filmbe, akkor lett volna egy egészen izgalmas, pörgős záró film, így meg lett két baromi lassú, kicsit unalmas film. Nekem nem ez volt életem filmélménye, de összességében nem volt rossz. A teljes sorozatra adok 10/5 pontot. A második rész miatt csak ennyit, mert az tényleg gyalázat.






2015. május 6., szerda

Az "alanyok"

Kik is ők?
Ők = Azok az emberek, akik ötleteket adnak az elmélkedéshez.

Dancsó Péter (Videómánia)
Péterrel kezdődött az egész. Pontosabban Vé barátnőmmel, aki megtalálta Peti egyik videóját a neten, majd elküldte nekem. Miután sikerült abba hagyni a röhögést, rákerestem más videóira is. Aztán belefutottam más kritikákba. És sokkal egyet értettem, és sokkal nem.
Mit kell tudni Péterről?
Dancsó Péter szakmáját tekintve vágó, operatőr, ilyesmi. A YouTube-on készít humoros videókat, többfélét. Videómánia néven lehet ezeket megtalálni. A videói alapvetően három kategóriába sorolhatók:
"Szakszerűen videók" Itt külföldi sikermozikat (filmeket, rajzfilmeket, stb.) mutat be humorosan. Nem szabad komolyan venni, de sokszor van bennük igazság.
"Filmek": Itt általában az elmúlt 25-30 évben készült magyar filmeket elemez (néhány nagyon gyenge Hollywood-szemét mellett). Ne legyenek illúzióink: a magyar filmek túlnyomó többségükben nagyon gyengék vagy az anyagi fedezet hiánya miatt: vagy egyszerűen az igénytelenség, a Hollywood-majmolás és a kreativitás teljes mellőzése miatt. Na, ezekre a gyenge alkotásokra csap le Péter és készít videót róluk.
"Egyéb": Itt vannak mindenféle más videók, mint a montázsok (Korábban készült humoros videókból összevágott legjobbnak ítélt részek.) tévéműsorok bemutatói, kérdezz-felelek, Péter és barátai főszereplésével készült mindenféle vicceskedések, stb. Ezekkel itt nem foglalkozom, de egyik másik igen szórakoztató, ajánlom mindenkinek.
Péternek van egy sajátos humora, ami egy idő után képes az ember agyára menni és fizikai fájdalmat okozni, úgyhogy nem szabad túl sok videót megnézni egyszerre, mert megárt.

(Igen, Péter raccsol kicsit. :) ) 


Szirmai Gergely (Hollywood News Agency)
Szirmai Gergelyre teljesen véletlen akadtam rá. A pofakönyvben osztotta meg az egyik ismerősöm a videóját, amit a Szürke ötven árnyalatáról készített. Miután ez volt a megosztótól kb. a 38. Szirmai Gergely-videó, gondoltam most már aztán igazán érdemes lenne megnézni, mi olyan nagy szám benne. És, igen, vicces. Másként - szerencsére - mint Dancsó Péter. A videói alapvetően három részből állnak: elmélkedés valamilyen témában, aktuális mozifilm elemzése (very up to date a gyerek) és ajánló, ha van érdemleges, bár az utóbbi időben ez a harmadik elmaradt.
Gergőnek vannak "Komment Kedd" című videói, ahol a kommentekben feltett kérdésekből szemezget és válaszol rájuk. Igaz, ezek nem filmek, de egy-egy téma engem is érdekel, amire szívesen válaszolnék vagy vitatkoznék Gergő válaszával, de nem tehetem, mert egyrészt nem hiszek a kommentezésben, hogy azt bárki is elolvassa, és ha olvassa tuti rám raknák a troll jelzőt, másrészt meg valójában nem is ismerem, ismeretlenekkel meg nem szívesen vitatkozom. (Sokan hajlamosak azt hinni, hogy azzal, hogy látják egy ember arcát és videóit az interneten vagy a tévében, esetleg bejelölik a pofakönyvben, rögtön ismerik is. Pedig NEM!)

(Igen, Gergely hadar kicsit. :) )



Puzsér Róbert (A hét mesterlövésze)
Sokan ismerhetik a Csillag születik (?) című tévéműsorból. (Nekem nincs tévém, így hátrányból indulok tévéműsorok tekintetében.) Ő az idősebb és másként szakképzett (ugyanis a két fent említett fiatal még nincs 30 és van kifejezetten filmes képzettségük, még Róbert - szerintem - már elmúlt 40 és ha jól gondolom nincs kifejezetten ilyen képzettsége, bár lehet, hogy tévedek) "megmondó" ember. A politikai és egyéb mindenféle gondolataira nem vagyok kifejezetten kíváncsi, engem a "A hét mesterlövésze" c. Rádió Cafés műsorban hallott kritikái és bemutatói érdekelnek, így csak ezek lesznek terítéken.




Bevezető

Többgyerekes anyuka vagyok.
Most megjelent előtted egy mackónadrágos, lerobbant, lehányt pólós harmincas nő, aki csip-csip-csókázik a játszótéri homokozóban néhány gyereknek látszó tárggyal? Pontosan. :)
Amikor még volt rengeteg időm, szerettem elmélkedni, olvasgatni, miegymás. Kaptam érte néhány diplomát meg nyelvvizsgát. Régen olvastam 1 nap/könyv sebességgel, most meg már kihívás, hogy 50 könyvet elolvassak egy évben. Szánalmas. Ellenben egyre többet nézek filmeket. És kritikákat hozzá az interneten, amikkel nem mindig tudok egyet érteni. Viszont kommentet írni nem szeretek, mert utálom a hosszú kommenteket, rövidet meg nem tudok. Úgyhogy itt dühöngöm ki magamat, vagy bólogatok bőszen. Egyelőre filmekkel kezdem. Az internetről három kritikus munkásságát követem, pontosabban kettőét, meg visszahallgatok régi műsorokat a harmadiktól. Egyelőre. Álmom, hogy majd egyszer annyi könyvet olvasok, hogy azokra is érdemes lesz rátérni. Majd egyszer. 
A kritikusok, akikkel általában - de korántsem mindig -  egyet értek: Dancsó Péter (videománia), Szirmai Gergely (Hollywood News Agency) és Puzsér Róbert régi Radio Cafés műsorát szokásom visszahallgatni (A hét mesterlövésze).
Hát akkor, kezdjük! :)

PS: Nincs időm, energiám és kedvem belemászni a blogszerkesztés mélyeibe, ezért nincs szuper kreatív, egyedi oldalam. Bocs.