Szóval. Van ez a videó a Harry Potterről. Erről eszembe jutott, hogy van ennek aztán rengeteg része. Ehembehem.
Láttam-e?
Ó, hogyne! Láttam bizony.
Olvastam-e?
Na, azt már nem. Vagyis, de: két könyvet a Tűzserlegét, meg a Halál ereklyéit.
És jöjjön rögtön a könyvkritika: Egy ilyen igénytelen, silány, parasztvakító könyvet! Hát komolyan. Állítólag a célcsoport 12 éves gyerekek. Aha. Az első két könyvre még talán, TALÁN, azt is mondom, hogy rendben, a célcsoport 12 éves gyerekek. De ez nem jelenti azt, hogy nem szabad 500 szónál többet használni! Komolyan. Van egy baromi vastag könyv és csak 500 szóval dolgozik. Maximum 1000-rel. Egy délután kell egy kötet kiolvasásához, ha magyarul van, egy nap, ha angolul. (Konkrétan nekem a vizsgaidőszakomban sikerült, egy agyzsibbasztó vizsga után levezetésként kiolvasnom a Tűzserlegét, és nem olvasok villámgyorsan. A története másfél szálon fut (igazából csak egy szálon. Az csak a parasztvakítás része, hogy kettőn, mert a másik szálra csak utalgatunk, vagyis arra, hogy a gonosz erő éppen mit fondorkodik. Epizódikusan, jelenetszerűen villan föl, hogy most Féregfark így, vagy Voldemort úgy.) , tehát nem igényel különösebb szövegértési képességeket.
Van saját szókincse, ami semmire sem használható: ideértem a varázsigéket meg a neveket, és egyéb szakszavakat (pl. mugli).
SZÓISMÉTLÉS! A 7. könyvben konkrétan átlagosan négyszer fordul elő a "sniff" (szipog) és a "snogging" (smárol) kifejezés OLDALANKÉNT! Az angol fiatalok csak ezt a két cselekvést ismerik, vagy mi a nyavalya van?
Állandóan ismétli önmagát: még egy könyvön belül is előfordul, hogy szóról szóra megismétel részeket. Nem vicc. Egy az egyben ugyanaz van leírva egy személyről, mint 50 oldallal korábban. De sokszor úgy utal vissza korábbi könyvekre (konkrétan csak a serleges történetre való utalásokat találtam meg az ereklyés könyvben, mert ugye ezt a kettőt olvastam) de ilyen konkrét egy-az-egyben ismétlés volt vagy négy, öt. Enyhén szólva idegesítő. Hogy a gyereknek véletlenül se kelljen gondolkodni. Hogy még véletlenül se kelljen megjegyeznie, hogy az adott karakterrel mi történt. Ki is ő és mit csinál. Mert a szájába belerágják, hogy tutira tudja. Erre egyik barátom, aki nagy rajongója a könyveknek és a filmeknek is, azt mondta, hogy azért, mert nagyon sok benne a szereplő. FRÁSZKARIKA! Lehet, hogy sok a szereplő, mert tényleg az, de lényegi információ igen kevésről derül ki, olyan, amire lehet vagy kell emlékezni.
A jellemek eléggé egyszerűek. A gonosz megkapta az összes negatív emberi tulajdonságot, mint irigység, gyávaság, ostobaság, stb, a jó meg jó, az összes emberi erénnyel: bátorság, hűség, okosság, tisztaság, szerencse. Átmenet - SPOILER! - Python és Dumbledore, ez mondjuk tetszett. De a többi karakter nem túl izgalmas egyéniség.
A történet sokszor erőltetett, a szerelmi szál pláne. Marhára érződik, hogy bizonyos részek csak azért születtek, hogy hosszabb legyen a könyv.
A vége kritikán aluli. SPOILER! Az a gyanúm, hogy az írónő sem tudta, hogy hogy ne haljon meg HP. Annyira nyakatekerten magyarázta meg, hogy akkor azért, mert így meg úgy, meg akkor Dumbledore ez meg az, hogy már ő is belezavarodott.
Összességében egy igen gyenge könyvsorozat. Szórakozásnak nyári délutánokra remek, de nem venném be az irodalmi kánonba. Egy 10 pontos skálán mondjuk 3. ("Bűnös élvezetnek" elmegy. szórakoztató, de ennél nem több.)
És a filmek: A filmek, mivel adaptációk, így egyéni műalkotások és nem könyvek, külön értékelendők. Szerintem.
A sorozatban az első rész jó, a második BORZASZTÓ! GYENGE! Mind a történet, mind a film kivitelezése, mind a színészi játék, mind a minden: pocsék, pocsék, pocsék. Az egész sorozat leggyengébb láncszeme a második rész, mert UGYANAZ, mint az ELSŐ. A probléma ugyanaz, a poénok ugyanazok. Nem hiszed? Na nézzük,melyik részről van szó? HP-t nem engedik el az iskolába, és minden lehetséges eszközt bevetnek a nagynéniék, hogy ne mehessen Roxfortba. HP mégis eljut az iskolába úgy, hogy egy jóakarója segít neki. Az iskolában rejtelmes kalandokba keveredik, rávetemedik, hogy használja a százfűlé főzetet, de rosszul sül el a dolog. Nyomozásba kezd barátai segítségével a kalandok és rejtelmes események forrását keresve, aminek végén a föld alatt köt ki. Itt megküzd a gonosszal és győz. Na, ez melyik rész váza? Az első vagy a második? Szólj, ha sikerült eldönteni!
A harmadik rész az azkabani fogoly. Na, ez viszont jó. Jó történet, grafikailag is messze jobb, mint az előző kettő. Van benne színészi játék és nem várt fordulatok. Nem rossz. Talán az egyik legjobb a sorozatban. 10/7 pont
Negyedik, ötödik rész: elmegy. Nézhető, hozza a szintet, de nem esünk hanyatt tőle. Javul a grafika, öregednek a gyerekek. Emma Watson még mindig nem tud játszani, Rupert Grintnek meg továbbra is csak egy arca van, valamint egy szót ismételget (bloody) Radcliffe meg továbbra is tenyérbe mászó. Alan Rickman még mindig lemos mindenkit a színről színészi játékkal, Ralph Finesnak meg még mindig nincs orra.
Hatodik részben van a fordulat, így annak a vége jó. Amúgy dög unalom, mert a nagy eseményeket tekintve alig derül ki belőle valami, csak a szerelmi szálat feszegetjük jobbra és balra. Mind a kettőt egyszerre. Ez a rész szól kislányoknak.
A hetedik első része: maga a megtestesült unalom. Mennek, még mindig mennek. Sátoroznak, horcruxot keresgélnek. Idemennek, odamennek. Sátoroznak. Veszekednek. Mennek. Sátoroznak.
A második rész: detto. Kár volt szétszedni a könyvet, mert egészen egyértelmű, hogy ha az összes lényegi eseményt belerakják egy filmbe, akkor lett volna egy egészen izgalmas, pörgős záró film, így meg lett két baromi lassú, kicsit unalmas film. Nekem nem ez volt életem filmélménye, de összességében nem volt rossz. A teljes sorozatra adok 10/5 pontot. A második rész miatt csak ennyit, mert az tényleg gyalázat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése