Most megjelent előtted egy mackónadrágos, lerobbant, lehányt pólós harmincas nő, aki csip-csip-csókázik a játszótéri homokozóban néhány gyereknek látszó tárggyal? Pontosan. :)
Amikor még volt rengeteg időm, szerettem elmélkedni, olvasgatni, miegymás. Kaptam érte néhány diplomát meg nyelvvizsgát. Régen olvastam 1 nap/könyv sebességgel, most meg már kihívás, hogy 50 könyvet elolvassak egy évben. Szánalmas. Ellenben egyre többet nézek filmeket. És kritikákat hozzá az interneten, amikkel nem mindig tudok egyet érteni. Viszont kommentet írni nem szeretek, mert utálom a hosszú kommenteket, rövidet meg nem tudok. Úgyhogy itt dühöngöm ki magamat, vagy bólogatok bőszen. Egyelőre filmekkel kezdem. Az internetről három kritikus munkásságát követem, pontosabban kettőét, meg visszahallgatok régi műsorokat a harmadiktól. Egyelőre. Álmom, hogy majd egyszer annyi könyvet olvasok, hogy azokra is érdemes lesz rátérni. Majd egyszer.
A kritikusok, akikkel általában - de korántsem mindig - egyet értek: Dancsó Péter (videománia), Szirmai Gergely (Hollywood News Agency) és Puzsér Róbert régi Radio Cafés műsorát szokásom visszahallgatni (A hét mesterlövésze).
Hát akkor, kezdjük! :)
PS: Nincs időm, energiám és kedvem belemászni a blogszerkesztés mélyeibe, ezért nincs szuper kreatív, egyedi oldalam. Bocs.
Hát akkor, kezdjük! :)
PS: Nincs időm, energiám és kedvem belemászni a blogszerkesztés mélyeibe, ezért nincs szuper kreatív, egyedi oldalam. Bocs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése